Ennek az üvegnek története van 🙂 Kedves fiatalember kért meg, hogy fonjam be, mert még a nagypapájától örökölte. Nagyon szép, gömbölyű üveg, nehéz volt befonnom, hogy tartsam a formáját. Gyönyörűre szerettem volna, ezért tettem bele díszítő mintákat, és a féltve őrzött fűzszalaggal fontam a kecsessége miatt. Lassan 2 hete dolgozgatok rajta, mert ugye munka is van mellette meg kert, háztartás, stb…. mikor tegnap befejeztem, és elkezdtem volna fülezni. Döbbenten vettem észre, hogy a nagy mintázgatás közepette kifelejtettem belőle középről a hármas gyűrűt, ami arra hivatott, hogy megtartsa a fület. Majdnem elsírtam magam 😀 Kaptam szuper ötletet, hogy próbáljam meg dróttal, gyékénnyel, de nem lett volna szép. Éjjel viszont álmodtam, és ilyen köntösben láttam 😉 Így reggel felébredve újra elkezdtem vele dolgozni. A fület sajna ez sem tartotta volna meg, de ez a köztes megoldás jutott eszembe, hogy oldalra kap 2 emelt fület. Bízom benne, hogy így is tetszeni fog, extra öltözettel védve a töréstől 😀
Fonottak az Életkertből 