2 éve a postaládába fészkeltek a cinkék, és minden évben ott neveltek fel 2 fészekalja csemetét. De a szívem szakadt meg, mert a pici hely miatt, egyet mindig agyontapostak. Elhatároztam, hogy idén fonok nekik egy szép tágas otthont, amiben kényelmesen elférnek. Kiakasztottam az orgonabokorra az etetőjük mellé, remélem rátalálnak és megbarátkoznak vele, mire jön a költési idő. Ami még a szép benne, hogy az alja és az oldalkarók a portámon nevelt parti fűzből készült. Lesz belőle még egy etető is, a talpacskája már annak is elkészült 😍
Kedves barátomnak készült tegnap ez az óriás madáretető. Már 2 hete áztattam a vesszőt, hogy pont karácsonyra ázzon ki, amikor volt rá ez az egy napom, hogy megfonjam. Este 8-ra végeztem, és imádtam minden percét 😉
30 cm alul az alja, hogy legalább fél kiló szotyi beleférjen a cinkéknek 😍
Ma reggel elindultunk a Tiszára, de fél útról vissza kellett fordulnunk, mert rendesen el kezdett esni az eső. Újratervezés következett, aminek az eredménye ez a rusztikus kosár. Szép formás, és termetes is 😉 30 cm magas, alul felül 27-27 cm, alul enyhén öblös. Jó adag fér bele, akármiből 💗
Tegnap megérkezett a várva várt kákám, és természetesen nem bírtam ki, hogy azonnal ne csináljak belőle valamit 😉 Első szabad óráimban megfontam egy kis mécsestartót. Imádom 😍
Fonottak az Életkertből 